Barátaimnak

Azoknak, akik akkor is hittek bennem,

amikor én már nem hittem magamban.

Azoknak, akik elsöpörték arcomról a gondokat egy mosollyal.

Azoknak, akiknek a szeretete és a nevetése szárnyakat adott,

és kékre festette az eget.

Azoknak, akiknek nem tudom eléggé megköszönni ebben az életben,

talán a következőben sem.



A barátaimnak.

Címkék:
Tovább a blogra »