126. Szombat

2007 december 9. | Szerző: Tuz |

          
Tegnap végre kimozdultam majd 2 hét után. Nagyon jólesett. Mindjárt elautóztam Pestre, ahol Tesómmal bejártuk Budaörs nagyobb áruházait, ahol játékot lehet kapni.

 

Játékot, igen. Fémépítőt kerestem kis unokaöcsémnek, mert szerelős játékot szeretne karácsonyra kapni. Rajtam ne múljon…egy nagynéni sok mindenre rávehető.

 

De nagyon elképedtem a játékokat látván.

Sok építőjáték volt…de csak 3-4 féle, egy kaptafára készültek: legó minden mennyiségben, szörnyek (olyan hengeres dobozban) is sokasodtak, s volt 1-2 általam meg nem nevezhető (nem azért, mert nem akarom, hanem mert nem tudom megnevezni). S találtam fémépítőt is. De nagyon elszomorodtam, mert ez már nem a megszokott doboz: minden dobozban csak annyi alkatrész van, amennyit a dobozon látható forma (autó, repülő, székek stb.) formák összeépítéséhez fel lehet használni. A kínálat is nagyon csekélyke, ezért vettem mindegyikből egy dobozt. De azért nem adom fel, az interneten is szétnézek, hogy létezik-e még a klasszikus fémépítő…s ha igen, hol lehet beszerezni. Sokkal jobb lenne.

                        

Találtunk egy kis játékmúzeumot, ahol lehet játszani is a manóknak és kedves szüleiknek is, s a kipróbált játékokat meg is lehet venni.

Tesómmal mi nem játszottunk, de vásároltunk. Ő a keresztgyerkőcének és a testvéreinek. Én a suliba dekorációknak valókat: iporkaszerű anyagból hópelyheket, fenyőket és a díszítésükhöz használható színes porokat, csillagokat, tollakat. Most elkezdem megcsinálni a dekorációkat és amikkel elkészülök, már viszem is be a suliba holnap. Nagyon klassz lesz a kedvenc osztályom! J

                         
Karácsonyi lázban értünk haza (én már kissé megéhezve, mert nem ebédeltem) és megbeszéltük a látottakat. J Vacsikészítés közben jött az újabb telefon, hogy a ház előtt vár és menjek le. J Leszaladtam és örömömben majdnem elsírtam magam J Olyan ajándékot kaptam, hogy csak na! J Nagyon egyszerű, mégis nekem nagyon sokat jelent! J Két nagy puszát kapott tőlem érte. J Ezután jót beszélgettünk, miközben elmajszolta azt a néhány diós palacsintát, amit neki vittem J

 

Miután elment, nekiestem a vacsorának én is. Már annyira éhen túl voltam, hogy nem tudtam sokat enni…de azért ettem. J Közben Poirot-t néztünk. S ahogy szokott lenni, megaludtunk mind a ketten a film közben. Nekem annyi még járt, hogy a végére felébredtem, s láttam, ki volt a gyilkos. A Tesó erről lemaradt. J

                                        

Az éjjel is elég mozgalmasan alakult. J Nekem 23:32-kor csörgött a telefonom, neki negyed 2 körül érkezett az SMS-e. Ő az enyémnél nem ébredt fel, de én az övénél igen. Fél 2-kor ott röhögtünk a konyhában, hogy felébresztjük a házat. J Ő aztán lelépett. 😉 Visszaaludtam, ahogy tudtam, de aztán 5-kor megint jelzett kicsiny telefonom. J

 

Hogy őszinte legyek, szeretem az ilyen telefonokat. J