233. Düh és méreg után egy kis nyugtatás
2009 április 23. | Szerző: Tuz |
Ma délelőtt dokinál voltam. Azaz csak lettem volna…4 óra alatt nem tudtam megkapni a receptjeimet, pedig ki voltak nyomtatva. Egész nap forrt bennem a méreg, nem tudtam megnyugodni. Lépnem kell, mert ennyire nem lehetünk kényükre-kedvükre kiszolgáltatva!
Itthon ezt és hasonló dallamokat hallhatok, hátha sikerül kicsit lenyugodnom. Eddig nem ment…talán éjszakára.
Itthon ezt és hasonló dallamokat hallhatok, hátha sikerül kicsit lenyugodnom. Eddig nem ment…talán éjszakára.
Kommentek
(A komment nem tartalmazhat linket)
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Csak úgy Gálvölgyisen fogadd el tőlem: “‘ Én kérek elnézést!”
Sztellám: elnézést elfogadva!
Azért nem kaptam meg a recepteket, mert 8 helyett csak 11-kor kezdett dolgozni azért, mert bizottsági ülésen meresztette a senekét (más illik most ide, csak az nem tűr nyomdafestéket), utána meg “Egy pillanat!”, “Mindjárt!” volt a válasz. El is késtem a munkahelyemről. Tudod, egy ilyen kis lefetyelős (s a nyelve már nagyon barna a lefety miatt) miatt nem fogom az állásom elveszíteni!