APEH

Az történt, hogy az APEHtől tetemes összeget vártam (bár viszonylagos, kinek mi a tetemes összeg), mert adóssága volt felém (igaz, hogy ritka, hogy az APEH adós). A határidő november 28-a volt. Állítólag türelmetlen ember vagyok, most azonban nagyon türelmes oldalamat mutattam és nyugodtan vártam. 3 hét késéssel megtaláltam a postaládámban a postás céduláját, miszerint utalványom érezett. Sőt! Két ilyen cédulát kaptam, s mind a kettőn az APEH volt feltüntetve. A szemem is kikerekedett. Gyanakvó ember lévén (volt, aki ezt a magocskát elvetette bennem…hmm, nem is egy ga(rá)zdálkodó ember volt, hanem mindjárt kettő is) morfondíroztam, hogy ugyan miért is. Sejtettem, hogy az egyik a már nagyon várt összeg, de mi lehet a másik?

Kezdtem összeszedni a lehetőségeket:
1.) még egy kisebb-nagyobb összeg, amiről megfeledkeztem
2.) büntetés, mert mégsem járt volna a várva várt összeg

Olyan sokáig azért nem tanakodtam magamban, mert másnap este (hogy kikerüljem a parkolási időszakot) mentem a pénzhozó intézménybe.
A szokásos ceremónia után (igazolvány, lakcímkártya és egyéb dokumentumok átadása) aláírásra átadták az egyik papírt aláírásra. Mindjárt kerestem rajta a Megjegyzést, hogy mi a pénz oka. Ilyet még nem láttam az APEH részéről: “Késedelmi kamat”! A postáskisasszony is meglepetten olvasta, mert ő sem látott még ilyet!

Az összeg azért kissé nevetséges volt (épp hogy meghaladta a 100 (=száz) forintot, de ne legyek már telhetetlen, s örüljek, hogy ennyi késedelmi kamatot is kifizettek nekem.