A karácsony minden gyermeké (??)
2009 december 27. | Szerző: Tuz
Ha elmúlik karácsony
2009 december 27. | Szerző: Tuz
Ha elmúlik karácsony,
A szeretet lángja halványabban ég,
De ha
vigyázunk rá, nem alszik ki még.
Ha elmúlik karácsony,
És legszebb
titkát nem árulja el,
Az új csodára egy évig várni kell.
Hosszú
téli éjszakán harangszóval érkezik,
Angyalszárnyon, csendben száll
tovább.
Három napig jók vagyunk, sőt emberségesek,
Istenem, hadd legyen
egész évben ilyen a világ!
Ha elmúlik karácsony,
A szeretet lángja halványabban ég,
De ha
vigyázunk rá, nem alszik ki még.
Ha elmúlik karácsony,
Egy
csillagszórót őrizz meg nekünk,
És a szikrák alatt énekelj
velünk!
Istenem, hadd legyen egész évben ilyen a
világ!
Ha elmúlik karácsony,
A szeretet lángja halványabban ég,
De ha
vigyázunk rá, nem alszik ki még.
Ha elmúlik karácsony,
Egy csillagszórót őrizz meg
nekünk,
És a szikrák alatt énekelj,
A szikrák alatt énekelj,
A szikrák
alatt énekelj velünk!
Ha elmúlik karácsony,
A szeretet lángja halványabban ég,
De ha
vigyázunk rá, nem alszik ki még.
Ha elmúlik karácsony,
Egy
csillagszórót őrizz meg nekünk,
És a szikrák alatt énekelj
velünk!
(Neoton)
Gondolatok Böjte Csabától a karácsonyi bevásárlás előttre
2009 december 16. | Szerző: Tuz
nevelünk
az Alapítványunkban. Vakációkor a gyerekek — hiába árvák — ők is
hazavágynak. Így volt három gyermekünk is egy családból, ahol az
apuka,
anyuka élt, de tudtam, hogy egy garázsban hajléktalanok, teljesen
lecsúszott egzisztenciák, nem erőst akartam hazaengedni őket, de ők
mégis kérleltek. Gondoltam, elviszem és este visszahozom őket.
Délután
3-4 óra körül elmentem értük, mert korán sötétedik, már félhomály
volt.
Nem volt bevezetve a garázsba a villany, két nagy vasajtó, középen egy
szerelőgödör, egy ágy, az ágyban a három gyerek az anyukához bújva,
a
plafonon a lehelet kicsapódott a hideg betonra, a vízcseppek mint
egy-egy gyémánt csillogtak. Nem láttam semmi nyomát annak, hogy
karácsonyra vagy szilveszterre készülődtek volna. Hideg volt, sötét
volt. Az apuka állt az ágy mellett, tördelte a kalapját, az anyuka
nyakában csüngött a három gyerek. Szóltam, hogy “Gyerekek, gyertek,
öltözzetek, megyünk vissza Dévára!” Ők persze tudták, hogy várja
őket a
meleg fürdő, a szép ruha, a kölyökpezsgő, a csillagszórók, minden,
ami
ilyenkor belefér egy ilyen intézeti karácsonyba. És akkor az egyik
kisfiú azt mondta: “Pap bácsi, mi nem ünnepelhetnénk itthon,
anyukámékkal?” Éreztem, hogy megáll bennem valami. _A gyereknek nem
arra
van szüksége, hogy egy csomó kütyüt odavigyenek neki talicskában,
hanem
arra, hogy átölelje a nyakadat, hogy megpusziljad, hogy érezze azt a
jóságot, ami egy szülőből árad. Egyfelől egy csomó limlom,
másfelől az
édesanya meleg nyaka és semmi más._ És messzemenően az édesanya volt
a
nyerő! És akkor én azt gondoltam, hogyha Isten segít, ezt minden
szülőnek elmondom…”
Elhagyom a hajam!:((
2009 december 6. | Szerző: Tuz
A napokban olvastam vagy hallottam, nem tudom, de kiakadtam rendesen. Mint ahogy eddig is, amikor erről beszéltek. Nem tudom elhinni, hogy diplomás emberek, akik a médiában dolgoznak, hogyan véthetnek ekkora hibát!
A hír arról szólt, hogy megkezdték a karácsonyfák kivágását. Mi????? Aki ezt le meri írni, fel meri olvasni a rádióban, TVben, azt páros lábbal rúgnám ki onnan!
Nem tudtam, hogy az erdőben karácsonyfák vannak és feldíszítve nőnek ki a földből! Mert ha ez igaz, akkor rengeteget meg lehetne spórolni a díszek, cukrok vásárlásával.
Tanuljuk már meg végre, hogy a fenyőket szoktuk kivágni karácsonyra és a karácsonyfa a már feldíszített fenyőfa! A gyengébbek kedvéért:
Karácsony 2008.
2008 december 24. | Szerző: Tuz
Első karácsonyom külön anyuséktól. Na, nem egészen, hiszen a mai vacsora náluk volt: Hugommal anyuséknál töltöttük az estét (igaz, ő ott is maradt). Karácsonyaink, azsörtölődések ellenére is, nagyon jók voltak eddig. Az idei azonban felülmúlta
szerintem az összes eddigit. Főleg apus, aki most vette a lapot a tréfára,
vihogott ő is velünk együtt: a vacsora alatt is, a fa körül is. Persze mindenki megszegte az ígéretet: már nem veszünk senkinek semmit… Mindenki valami aprósággal lepte meg a többieket. De ez így van jól, mert ez azt jelzi, hogy figyelünk a másikra, szeretjük egymást.
Az alaphangulatot szerintem az határozta meg, hogy mikor elindultam, akkor szép pelyhekben elkezdett hullani a hó. Nem volt intenzív, de nagyon szép volt. Mintha azt akarta volna a jó istenke is, hogy szentestére legyen hó is.:))
Hazafelé
jövet, egy gyerekkori szomszédlánnyal találkoztam. Azt hitte nincs kivel
töltenem a szentestét. Ezzel szóba is elegyedtünk és elmondtuk dióhéjban kivel
mi van mostanság. Aztán szaladt, hogy míg anyusa készülődik, addig eljátssza az
angyalkát.
Itthon aztán seggrecsüccs lett: ember tervez, isten
végez.:(( Remélem azért hamarosan más lesz.
Beszéltem legjobb Barátommal
is, aki felállított egy fácskát a fiának, mert … A picit
még érdekli a karácsonyfa, ezért az apuja díszített neki egyet. Legalább neki
legyen ma öröme, ha már…ilyen hulladék a saját anyja.:(((( Anya? NEM anya az
ilyen!!!!!!!!! Ez egy, ez egy… (reklám után szabadon)…egy szóval: szomorú.:((
A TVben nem lévén normális néznivaló, bekuklkantottam kedvenc oldalamra.
Meg is írtam ott egy klassz kis Napló bejegyzést, ami annak és rendje módja szerint
elszállt, mert kiléptetett a netről a gépem.:(( Így most ez nem sikerül úgy,
ahogy az eredeti.
Szóval beléptem és azonnal értesültem az örömhírről: a
kisded megszületett! A párnak, akik az oldalt csinálják, megszületett a kislánya, Luca baba.☺ Ennél szebb karácsonyi
ajándékot elképzelni sem tudnék.☺ Sok boldogságot és egészséget a babának és a
mamának…és a kis családnak!☺
Vele is beszélgettem, hogy
melyikünknek hogyan telt az estéje. Hamarosan találkozunk: megyek hozzájuk.
Köszönöm vasutasok, hogy már nem sztrájkoltok az idén!☺
Békés, boldog ésszeretetteljes karácsonyt kívánok Mindenkinek!
(Mindennek örömére most
leiszom magam…borlevessel…még mindig!☺)
Újra Normáliiiiiis?:)))))
2008 szeptember 17. | Szerző: Tuz
Tegnap is nagyon sokat beszéltünk a Kedvessel. S természetesen a közelgő ünnepekről is. Annyira belemerültünk a beszélgetésbe, hogy észre sem vettem, hogy bekapcsolták a fűtést. Nem tudtam, hogy örüljek, vagy ne örüljek. Örüljek, mert meleg van? Ne örüljek, mert így hosszabb ideig fizetem majd az iszonyúan magas fűtésszámlát? A közös képviselő engem meg sem kérdezett, hogy mit szólnék, ha … Ma kell a közös költséget befizetni, meg fogom kérdezni, hogy hogyan történt ez a bekapcsolás. Mert most még inkább jól beöltözöm (fürdőben van hősugárzó), de nem szívesen fizetném a következő számlákat.
Az ezutáni visszaalvásom eredménye: az idei karácsony megünneplése. Az ébredés szinte már ebből adódó lett: úgy éreztem, hogy ma jön a jézuska, ma van december 24-e.
Ilyenkor szoktam elgondolkodni épelméjűségemen.:))))))))))))))))
Normááális? :))))))))
2008 szeptember 13. | Szerző: Tuz
Na, futok, mert annus mindjárt lejár, a porszívó táncra invitál…tehát kicsit elterelem a gondolataimat karácsonyról. De csak ideig óráig ám!:))
A karácsonyfa története
2007 december 18. | Szerző: Tuz
200 éve a karácsonyfa szó még egyfajta adót jelentett, ma pedig a Karácsony nélkülözhetetlen “kellékét”. A karácsonyfa ma közel 500 éves.
A szó eredete két évszázada még a földesúr részére karácsonyi adóként beszolgáltatott tűzifát jelentette. A német “Weihnachtsbaum” szó tükörfordításaként megjelenő karácsonyfa szokása protestáns, evangélikus gyakorlatból ered a Rajna felső szakasza vidékéről.
A 15. század óta létezik
Az első karácsonyfáról Sebastian Brant német író emlékezett meg Strasbourgban a 15. század végén, a 16-17. században pedig már karácsonyi májusfák állításáról tanúskodnak az írásos emlékek, melyekből kiderül, hogy a fák állítását komoly rendeletekkel szabályozták, melybe például azt is belefoglalták, hogy egy személy csak egy fát állíthatott. A szokás azonban a 18. századra egész Németországban elterjedt, ebben az időben pedig már gyertyával feldíszített karácsonyfákat állítottak.
A Habsburg uralkodók Bécsben 1824 táján fenyőfa alatt ünnepelték a szentestét, egymásnak ajándékot adva – hazánkban Bécsből a magyar arisztokrácia példája nyomán terjedt el, az első karácsonyfát pedig valószínűleg Brunszvick Teréz állította Aszódon.
Az élet szimbóluma
A fa az Ószövetségben a kozmikus életerőt szimbolizálja, a pogány hitvilágokban gyakran az istenek lakhelye, a germánoknál pedig egyenesen a világ szimbóluma.
Az életfa vagy a zöld ág élet-szimbóluma ráadásul gyakran kapcsolódik a különböző ünnepek népszokásaihoz is, így a téli napfordulóhoz és a karácsonyhoz is.
A karácsonyi életfa ágait a népszokás szerint Katalin vagy Borbála napján állították vízbe, és az az ünnepre kizöldült, ezzel is az élet diadalát hirdetve a sötétség és a halál felett. Ezeknek a termőágaknak utódaként jelent meg később a karácsonyfa is.
Ehető díszek, nyalánkságok
A karácsonyfát kezdetben dióval, almával, ostyával, mézespogácsa-alakokkal és cukorral díszítették. A díszek készítésekor fő szempont volt az ehetőség, hogy a gyerekeknek a fabontásakor is kedvezzenek némi nyalánksággal.
Az első karácsonyfákon még hajlított dróttal rögzített gyertyák égtek, a XIX. század vége felé pedig már a csillogó díszek váltak a karácsonyfák összképének meghatározóivá. Üvegdíszek gyártására vonatkozóan 1848-ból származik az első adat, nagybani előállítása Németországban már a század végén elkezdődött.
Karácsonyi reklám
2010 december 30. | Szerző: Tuz
Miért nem vagyok kissé fiatalabb?
Oldal ajánlása emailben
X