Szerelem, szeretet 1. rész
2007 december 31. | Szerző: Tuz
Az ünnepek alatt volt időm olvasni. Nagyon sokat olvasni. Az NL-t is szoktam, de nem annyira mélyen, mint most. Így mélyedtem bele Müller Péter írásába a fenti, Szerelem, szeretet címmel. Többször elolvastam, annyira megfogott. Aztán gondoltam, kiemelem a lényeget belőle. Nem tudtam kiválasztani, mi lehet a nagyon lényeges benne, mert MIND az! Így nekiálltam és kigépeltem, hogy Ti is elolvashassátok! Két részletben teszem majd közkinccsé!
“Boldog lelkek tánca
Sokat írtam már a magyar nyelv csodáiról. Nem érzékeljük. Csak használjuk. Benne élünk, mint a hal az óceánban: nem tudjuk, hogy egy végtelen csodában élünk. Számunkra természetes. És fogalmunk sincs, ha beszélünk, hogy lelkünk milyen ősi titkait mondjuk ki e két szóval: szeretet és szerelem.
Más nyelvek ezt a különbséget nem érzékelik.
Ha egy magyar meghallja ezt a szót: szerelem – azonnal tudja, miről van szó. De ha egy olasznak, egy angolnak vagy egy németnek azt mondják: amore, love, vagy liebe, még nem tudja eldönteni, mit jelent: szerelmet-e vagy szeretetet. Mindkettőt jelentheti. Nem tudja megkülönböztetni. Az ősi magyar bölcsesség azonban nem engedi ezt a kettőt összemosni: hasonlít egymáshoz a két szó, de nem ugyanaz.
Az evangéliumok nyelvén, vagyis a görögben három szó is van: erosz, philia és agapé. Az egyik testi, a másik lelki, a harmadik univerzális, szellemi szeretetet jelent. Azt üzenik ezek a görög szavak, hogy az emberi lény három rétegből áll, testből, lélekből és szellemből – és minden síkon másképp szeret.
De a szerelemről nem tud a görög nyelv sem.
Arra az elementáris vonzalomra, mely csakis a párkapcsolatban van, két nem között, nincsen szava.
A kínai nem szavakban, hanem képekben gondolkoznak. Az Univerzális Teremtő Egységet, melyet mi Istennek nevezünk, ők úgy hívják: Tao.
Ha megkérded, mi a Tao, azt felelik rá: egy jin, egy jang.
Biztos ismered a képet: egy körben két szerelmes félcsepp, egy fehér és egy fekete ölelkezik. Egy férfi-jang és egy női-jin szerelmesen ölelik egymást, s mindkettejükben benne rejlik a másik: a fekete nőben egy fehér, férfi pötty, s a fehér férfiban egy kis fekete, női pötty. Ott lebegnek az isteni körben, mint anyaméhben az ikrek embriói.
A férfi és a női erők harmonikus ölelkezése jelenti az isteni teljességet.
Vagyis a beteljesült szerelem!
Sokféleképpen szeretünk. Van apai, anyai, gyermeki szeretet, van barátság, emberszeretet, állat- és növényszeretet – de a szerelem egészen más!
Más az íze, és főleg az intenzitása rendkívül erős.
Ha valaki elveszíti apját, anyját, nagyon fáj. Ha elveszti gyermekét, életre szóló sebet kap, melyet hurcol magával – de él tovább.
Ám ha társát veszti el, gyakran előfordul, hogy utána hal.
Gyakori eset párkapcsolatoknál, hogy aki itt marad, nem tudja elviselni társa hiányát, és hiába igyekszik és akar, nem tud tovább élni, s valamilyen, számára is ismeretlen pszichoszomatikus úton a társa után indul.
Egy gyerek elvesztése iszonyatosan fáj.
De nem hallottam még olyasmit, hogy egy apa vagy egy anya a gyereke után haljon.
Társkapcsolatokban s a szerelemnél azonban ez nem ritkaság.
Mint ahogy a szerelmi öngyilkosság sem az.
Ha szerelemről van szó, rögtön eszünkbe jut Rómeó és Júlia.
Shakespeare itt pontosan ragadta meg azt, amit előtte és utána is sokan megéltek és megírtak: hogy az igaz szerelem erősebb, mint a halál.
Az ifjú pár boldog, lázas, őrült, szenvedélyes és elvarázsolt: egymáson kívül szinte alig látnak másokat is. Testük ölelkezik, lelkük eggyé akar forrni, s szemük egymásba mélyedve üzeni kölcsönösen a rátalálás önfeledt örömét – de amikor a sors próbára teszi őket, mit választanak inkább, a földi életet vagy a szerelmet, gondolkodás nélkül a szerelmet választják.
Inkább meghalok, de a szerelmemet nem engedem el!
A világirodalom minden nagy lírikusa tudta, hogy a szerelem és a halál: összefügg.”
(Müller Péter cikke (1. része) a NL 2007. december 5-i, 49. számából)
No comment!
2007 december 18. | Szerző: Tuz
“…Fájdalommal kell fizetni minden csodáért!…”
(Tövismadarak)
Látlak
2007 december 7. | Szerző: Tuz
Most is látlak…
Te vagy tárgya minden vágynak…
…minden ki nem mondott szónak,
mit éhezve tartogatok magamnak.
Ha aludnék…
…ha álomra vágyom,
az álom is te vagy!
S nálam pihensz meg
minden nap.
(Pej Erika)
Magammal viszem illatát:))
2007 november 27. | Szerző: Tuz
A hétvégén itt volt. Finom volt az illata.:)) Nagyon bele tudtam volna harapni.:))
A haja meg…a mindenit!:)) Ilyen vonzónak még nem láttam Őt!:))
Csoda, hogy meg/beleszerettem?:))
Finom illata még mindig itt leng körülöttem, pedig a találkozás óta már többször szellőztettem. Nagyon beívódott a szobám minden zugába…s ez olyan jóóóó!:))
Holnap magammal viszem ezt a finom illatot…:))
El!:))
Önzetlen Szerelem
2007 november 9. | Szerző: Tuz
Ha bujkáltál a szerelem elől
Ha bujkáltál a szerelem elől
Meg tudom érteni, hiszen tudom, honnan jössz…
Meg tudom érteni, hiszen tudom, honnan jössz…
Ha eleget szenvedtél már
Ha eleget szenvedtél már
Meg tudom érteni, hogy mire gondolsz
Át tudom érezni a fájdalmat, ami megrémiszt Téged…
Én csak azért vagyok itt,
Hogy önzetlen szerelmet hozzak neked
Öntsünk tiszta vizet a pohárba;
Ez egy önzetlen szerelem,
Nincsen rejtett csapda
Nincsenek kompromisszumok,
Ez egyszerűen csak egy önzetlen szerelem.
Nincsen rejtett csapda
Nincsenek kompromisszumok,
Ez egyszerűen csak egy önzetlen szerelem…
Én is úgy menekültem, mint Te
Én is úgy menekültem, mint Te
Most már érted miért szaladok ilyen rémülten
Most már érted miért szaladok ilyen rémülten
Kerestem az igazságot,
Kerestem az igazságot,
És nem jutottam semmire
Nem, egyszerűen nem jutottam semmire…
Én csak azért vagyok itt,
Hogy önzetlen szerelmet hozzak neked
Öntsünk tiszta vizet a pohárba;
Ez egy önzetlen szerelem,
Nincsen rejtett csapda
Nincsenek kompromisszumok,
Ez egyszerűen csak egy önzetlen szerelem.
Nincsen rejtett csapda
Nincsenek kompromisszumok,
Ez egyszerűen csak egy önzetlen szerelem…
Hé, Te lány!
Meg kell ragadnod ezt a pillanatot,
Majd hagyni elillanni,
Hagyd el a bonyolult érzelmeket!
Így nem kell majd semmiért sem megfizetni…
Mindannyian menekültünk a szerelem elől,
Mindannyian menekültünk a szerelem elől,
És most nem tudjuk, hogy mit is keresünk itt
Nem, fogalmunk sincs, hogy mit is keresünk itt…
Csak azért vagyunk itt
Hogy megosszuk egymással önzetlen szeretetünk
Öntsünk tiszta vizet a pohárba;
Ez egy önzetlen szerelem,
Nincsen rejtett csapda
Nincsenek kompromisszumok,
Ez egyszerűen csak egy önzetlen szerelem.
Nincsen rejtett csapda
Nincsenek kompromisszumok,
Ez egyszerűen csak egy önzetlen szerelem.
A legrejtettebb titkok ismerői
2007 november 9. | Szerző: Tuz
A szerelem legrejtettebb titkait csak az ismeri meg, aki képes az érzelmi hűségre.
Szerelem, szeretet 2. rész
2008 január 1. | Szerző: Tuz
“Szerb Antal azt mondja, hogy a modern ember számára minden misztérium megszűnt. Csak kettő maradt meg: a szerelem és a halál. A többi mind kihűlt, vagy hamissá változott. Ezért a legtöbb nagy irodalmi mű alaptémája a halálos szerelem.
Dante Isteni színjátékának középpontjában is a költőnek és Beatricének a halhatatlan szereleme áll.
Az utolsó mondata így szól:
„L’amor che muove il sole ed altre stelle.”
A magyar Babits Mihály a legnagyobb gondban van, hogyan fordítsa az „amor” szót – szeretetnek vagy szerelemnek?
Végül az előbbi mellett dönt, s a híres mondat így hangzik:
„A szeretet mozgat napot s minden csillagot.”
Nem tudom mit szólt volna Dante, ha ismerhette volna a magyar Babits fordítói problémáját.
Mert nálunk a mondat így is hangozhat:
„A szerelem mozgat napot s minden csillagot.”
Vajon, melyik verziót tanácsolta volna?
Szerintem a másodikat.
Amikor a SzeretetKönyvet írtam, a legnagyobb gondom az volt, hogy az elmúlt évszázadok során a „szeretet” szó kihűlt, és gyakran hamis pénzzé vált.
Hiányzik belőle az intenzitás, a lobogás, a tökéletes odaadás.
Hiányzik az önfeledt áldozatnak és összeölelkezésnek a kozmikus ereje, ami valaha ott volt még a szó mögött.
A szerelem jobban őrzi ezt az ősi és elemi intenzitást.
Azt szokták mondani, hogy a szerelem lángol, de a szeretet már csak parázslik.
Ez az érzékletes és kifejező kép leleplezi, hogy a szó lassan haldoklik.
Szent láng van – de hol látsz szent parazsat?
Az már egy kihűlő állapot – még meleg, de mindjárt langyos lesz, és szénné, hamuvá változik.
A magyar nyelvnek a párkapcsolati vonzalomra külön szava van – és ez tüzes, lángoló szó.
Ez lobog, s ereje mindennél erősebb.
Az Édenkertben csak ketten vannak: Én és Te.
Ahogy a Taóban is csak ketten vannak: jin és jang.
Kettőjük szerelmét – kettőnk szerelmét! – semmi sem tudja fölülírni.
Gondolkozz ezen!”
(Müller Péter cikke (2. része) a NL 2007. december 5-i, 49. számából)
Oldal ajánlása emailben
X