Záporeső
2007 szeptember 18. | Szerző: Tuz
Senki se lát, képek a falakon,
Egy lágy utazás, rég túl a szavakon,
És messzi a múlt, rég kifakult,
Amikor végre új tűz gyúlt.
Senki se lát, a szél fúj a tereken,
Egy életen át táncol a szívemen,
És halk zene szól még valahol onnan
a messzi távolból.
Refrén:
||:Csak hull a záporeső, kopog ablakomon,
Most is rólad mesél, nem vagy messze, tudom.
S majd a nap ragyog újra a szívemen át,
Ha végre minket lát. :||
Csak téged idéz halkan az esti szél,
Hogy kézben a kéz, mindig csak azt meséli.
Hűs zivatar, átkarol, körülölel
S érzem nincs nagy baj.
Az ablakon át az arcodat keresem,
Már lépteidet hallom a köveken,
De itt van a perc, ránk figyel a világ,
S te újra átölelsz.
…
Úgy kiáltanék, de nem szabad
2007 szeptember 10. | Szerző: Tuz
Ma reggel is beszélgettünk több, mint 2 órát. Nagyon jólesett, mert szeretek Vele dumcsizni, szeretem hallani a hangját, szükség esetén bíztatni. J Vannak azonban olyan reggelek, napok, esték, amikor beszélgetéseink után elgondolkodom, de nagyon. Ilyen volt a mai reggel is.
Azzal kezdem, hogy még most is lelkiismeretfurdalásom van a lemondott kirándulás miatt. Nagyon szerettem volna elmenni, Vele lenni, de ágynak estem, s nem mertem vállalni.L Nem tudom, hogy ez az érzés mikor halványul, tűnik el, de most nagyon erősen marja a lelkem. L
Az Ő szavaira oda kell figyelni, a mögöttes gondolatokat észrevenni. Amikor észreveszem, teszek egy megjegyzést, lehurrogást kapok, amit nem tudom minek higgyek: igen vagy nem. Ilyenkor a kétség is megszáll és kissé padlóra kerülök, mert nem tudom a dolgokat hova tenni.
Egyik találkozásunkkor rákérdeztem egy dologra, amikor már én nem találtam a megoldást. Megbeszéltük. Később felhívott, hogy jól tettem, hogy szóbahoztam, mert csak így lehet a nézeteltéréseket, „érthetetlen” dolgokat megbeszélni, tisztázni. Viszont vannak olyan dolgok, amiket nem tudok, de nem is lehet szóbahozni Nála. Megértem, tudomásul veszem. De mégis: akadnak olyan tettek, cselekedetek, szavak, amiket jó lenne megbeszélni, megérteni. L A kétségekkel nem szeretnék barátságban lenni. Mi lenne a legjobb megoldás?
Szükségem van reád,
Mint eddig még sosem,
Szükségem van reád,
Hogy mindig jobb legyen,
Túl sok volt, ami sajnos,
Megtörtént velem,
Nincs rajtad kívül
Senki sem, aki értene,
Nincs rajtad kívül senki sem.
…
Sokszor kiáltanék, de nem szabad,
Hisz’ az emberek mélyen alszanak,
Úgy kiáltanék, mert nem bírom,
Hogy a magány mindig itt ül az ágyamon,
Kiáltanék, segíts nekem,
S a sötétben fogd a két kezem,
Nincs rajtad kívül
Senki sem, aki értene,
Mert nem született senki sem, aki értene
Nincs rajtad kívül senki sem.
Nem várok cserébe semmit
2007 október 4. | Szerző: Tuz
Úgy szeretni, hogy nem várok cserébe semmit, beérni a jelenlétével. Szeretni őt a saját világában, a megváltoztatás szándéka nélkül.
(Milan Kundera)
Oldal ajánlása emailben
X