69. Nem általánosítok
2007 június 28. | Szerző: Tuz |
Ez most egy ideiglenes bejegyzés, mert a végleges szöveget meg kell rágjam: nem akarok senkit megbántani, de az elvált anyákról egyre rosszabb a tapasztalat, a hír. Persze most csak a környezetemben élőkről beszélek, akiket látok, hallok, ismerek.
Folyt. köv!
:(((((((((((((((((((((((((((((((((((((
Kommentek
(A komment nem tartalmazhat linket)
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Szia! Hogy igazad legyen, egy elvált nő nagyon nehezen tud maga körül rendet tenni. Én igen közelről ismerek egyet (anyám), és soha (kiemelten: soha) nem szeretnék hozzá hasonlítani. Sajnálom is meg nem is. Mindenki maga életének a kovácsa. A gyerek nem kéri, hogy megszülessen, de ha már a vliágra ba.ták akkor a kedves szülők viseljék gondukat. De nem ilyen egyszerű ez. Kulturáltan is tudni kell elválni, mert aki házas, annak felelőssége is van. Tényleg nehéz ez…
Tudom-tudom: szia Neked is!
Tudom, vagyis sejtem, hogy nem könnyű elváltan élni, pláne gyerkőccel, gyerkőcökkel. Azért is írtam, hogy nem akarok senkit megbántani.
De én a napokban olyanokat tapasztaltam, hogy lehidaltam az eseményektől, s abból indultam ki.
A kultúráltság és tiszteletbentartás egyre kevésbé van jelen (VANNAK KIVÉTELEK!) a válások után. S ez a szomorú.
Mert ugye a “hüle” szülők miatt szenvednek a manók, akik nem kérték ezt az életet.
Tűz