77. Cicapásztorlánykák

2007 július 11. | Szerző: Tuz |

Összeugrás


Nagyon jót szórakoztam délután, miután a sziesztából nagy nehezen észhez tértem.

 

Bújócska a bokorban

Családunk 3 tagja kis libapásztorlánykát játszott, akarom mondani kis cicapásztorlánykát. Ugyanis kivittük a két kis lurkót legelni a szomszéd füves területére, nehogy bepáljanak a műhelyben szegények.

Beállás


Ahogy elvesztek a kissé megnőtt fűben, ahogy bukdácsoltak a fűszálakban…élvezet volt nézni. A tarna cilu (vagyis a tarka…gyermekkoromban a tarkát tarnának mondtam) időnként egy félig elszáradt nálánál hosszabb fűszállal viaskodott, cipelgette, húzta-vonta. Csak akkor volt gondban, amikor beleakadt a fogába egy vékonyka szál és nem tudta kihúzni elsőre. Akkor addig-addig ügyködött, míg valahogyan kijött.

Keress meg!


Aztán hazafelé bandukolva betévedtek a nagy töklevelek alá…alig lehetett őket megtalálni. Nagyon elvesztek benne, pedig a zöld között a fekete viszonylag jól észrevehető. Kivéve persze, amikor az a bizonyos zöld valami sokkal, de sokkal nagyobb a feketénél.

Elosonok a levelek alatt!


Mikor beértünk a mi kis elkerített területünkre, akkor birokra keltek, kergetőztek és próbáltak kiszökni a kis réseken, amiket sikerült felfedezni. Viszont a szökési kísérleteik nem sikerültek, mert mi még mindig szemfülesebbek vagyunk, mint ők…pedig aztán őket sem kell félteni.

Támadááááás!


Szökési kísérlet


Beájulva 1.


Beájulva 2.