221. Végre
2009 március 19. | Szerző: Tuz |
Igen, VÉGRE napsütésre ébredtem, amit a kis tollasok hangos csevegése színesített. Így már egész más az ember hangulata, kedve. Szinte “örömmel” megy dógozóba. Ha ilyen marad az idő, még a sok kis ördögöt is másképp látja az embör fija-jánya.
Tegnapi este után kialudtam magamból a mérget: a gazdaságos bótban olyat állítottak, ami messze állt a valóságtól. Nevezetesen: az akkumlátor vásárlásakor a jótállási jegy lepecsételésekor mondták nekem, hogy mit kell tennem, ha gond van a szerkezettel. Ezzel szemben nekem nem mondtak semmit, csak azt, hogy mire mennyi idő a garancia. Most mehetek az általuk árusított xar aksival szakszervízbe, hogy igazolást kérjek, hogy mi az ábra vele. Utána vissza a bótba és kicserélik. Vagy ha olyan nincsen, akkor a pénzt kapom vissza. Na, most izgulhatok, hogy ne legyen, mert már van jó akumlátorom, s a pénz kéne inkább.
A jóasszony szerint akumlátort még nem vitt vissza senki sem. Ezt kötve hiszem. Miért? Mert ahol képesek romlott, büdös húst a polcra tenni (emiatt már többször fizettek több 100ezres büntit is), ott a xar minőség árusításától sem riadnak vissza. De azt hiszem őket sokan ismerik. Nálam egyre nő az a lista, amit nem ott szerzek be!
A jóasszony szerint akumlátort még nem vitt vissza senki sem. Ezt kötve hiszem. Miért? Mert ahol képesek romlott, büdös húst a polcra tenni (emiatt már többször fizettek több 100ezres büntit is), ott a xar minőség árusításától sem riadnak vissza. De azt hiszem őket sokan ismerik. Nálam egyre nő az a lista, amit nem ott szerzek be!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: